Hungarian
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Rekovelle (follitropin delta) – Alkalmazási előírás - G03GA

Updated on site: 09-Oct-2017

Gyógyszerkészítmény neveRekovelle
ATC-kódG03GA
Hatóanyagfollitropin delta
GyártóFerring Pharmaceuticals A/S

Cikkek tartalma

Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást.

1.A GYÓGYSZER NEVE

REKOVELLE 12 mikrogramm/0,36 ml oldatos injekció

REKOVELLE 36 mikrogramm/1,08 ml oldatos injekció

REKOVELLE 72 mikrogramm/2,16 ml oldatos injekció

2.MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

REKOVELLE 12 mikrogramm/0,36 ml oldatos injekció

Egy többadagos patron 12 mikrogramm delta-follitropint* tartalmaz 0,36 ml oldatban. REKOVELLE 36 mikrogramm/1,08 ml oldatos injekció

Egy többadagos patron 36 mikrogramm delta-follitropint* tartalmaz 1,08 ml oldatban. REKOVELLE 72 mikrogramm/2,16 ml oldatos injekció

Egy többadagos patron 72 mikrogramm delta-follitropint* tartalmaz 2,16 ml oldatban.

Az oldat 33,3 mikrogramm delta-follitropint* tartalmaz milliliterenként.

* rekombináns DNS-technológiával, humán sejtvonalon (PER.C6) előállított rekombináns humán folliculus-stimuláló hormon (FSH).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció (injekció).

Tiszta és színtelen oldat, melynek pH-értéke 6,0-7,0.

4.KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1Terápiás javallatok

Kontrollált ovarium stimuláció többszörös tüszőérés kiváltására asszisztált reprodukciós eljárásokkal

(assisted reproductive technologies, ART), például in vitro fertilizációval (IVF) vagy intracitoplazmatikus spermiuminjekcióval (ICSI) kezelt nőknél.

A REKOVELLE hosszú GnRH-agonista protokoll keretében történő alkalmazásával kapcsolatban nincs klinikai vizsgálatból származó tapasztalat (lásd 5.1 pont).

4.2Adagolás és alkalmazás

A kezelést a meddőségi kórképek kezelésében jártas orvos felügyelete alatt kell elkezdeni.

Adagolás

A REKOVELLE adagolásának meghatározása minden betegnél egyénre szabottan történik, és célja a kedvező biztonságossági/hatásossági profilt mutató ovarialis válaszreakció kiváltása, vagyis megfelelő számú kinyert oocyta elérése és az ovarialis hyperstimulatiós szindróma (OHSS) megelőzésére szolgáló beavatkozások csökkentése. A REKOVELLE adagjának meghatározása mikrogrammban

történik (lásd 5.1 pont). Az adagolási rend a REKOVELLE-re vonatkozik, és a mikrogrammban kifejezett adag nem alkalmazható más gonadotropinokra.

Az első kezelési ciklusban alkalmazandó egyéni napi adagot a nő anti-Müller hormon (AMH) szérumszintje és testtömege alapján kell meghatározni. Az adagot az AMH közelmúltban (vagyis az elmúlt 12 hónapon belül), a Roche vállalat ELECSYS AMH Plus immunoassay nevű diagnosztikai tesztjével mért értéke alapján kell meghatározni (lásd 4.4 pont). Az egyéni napi adagot a stimulációs időszakban mindvégig változatlanul kell alkalmazni. A 15 pmol/l alatti AMH-értékkel rendelkező nőknél a napi adag 12 mikrogramm, függetlenül a testtömegtől. Azoknál a nőknél, akiknél az AMH-szint 15 pmol/l vagy magasabb, a napi adagot a növekvő AMH-koncentrációval párhuzamosan 0,19 mikrogramm/ttkg-ról 0,10 mikrogramm/ttkg-ra kell csökkenteni (1. táblázat). Az adagot a legközelebbi 0,33 mikrogrammra kell lekerekíteni, hogy az megfeleljen az injekciós tollon található adagoló skálának. Az első kezelési ciklusban a maximális napi adag 12 mikrogramm.

A REKOVELLE adagjának kiszámításához közvetlenül a stimuláció megkezdése előtt meg kell mérni a testtömeget, cipő és kabát nélkül.

1. táblázat: Adagolási rend

AMH (pmol/l)

<15

15-16

19-20

21-22 23-24

25-27 28-32

33-39

≥40

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A REKOVELLE fix napi

0,19

0,18

0,17

0,16

0,15 0,14

0,13 0,12

0,11

0,10

adagja

µg

 

 

 

 

µg/kg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az AMH-koncentrációt pmol/l-ben kell kifejezni, és a legközelebbi egész számra kell lekerekíteni. Ha az AMH-koncentráció ng/ml-ben van megadva, alkalmazás előtt át kell váltani a koncentrációt pmol/l-re, 7,14-dal megszorozva az értéket (ng/mL × 7,14 = pmol/l).

µg: mikrogramm

A REKOVELLE-kezelést a menstruáció kezdete utáni 2. vagy 3. napon kell megkezdeni, és a megfelelő tüszőérés (≥3 tüsző ≥17 mm) elérésig kell folytatni, ami átlagosan a kezelés kilencedik napjára következik be (tartomány: 5-20 nap). A tüszőérés végső fázisának kiváltására rekombináns humán koriogonadotropin (hCG) 250 mikrogrammos vagy 5000 NE-t tartalmazó adagját kell beadni egyszeri injekcióban. Azoknál a betegeknél, akiknél túlzott mértékű tüszőérés (≥25 tüsző ≥12 mm) tapasztalható, a REKOVELLE-kezelést le kell állítani, és a tüszőérés végző fázisának hCG-vel történő kiváltását nem szabad elvégezni.

A további kezelési ciklusokban a REKOVELLE napi adagját változatlanul kell hagyni, vagy a beteg előző ciklusban tapasztalt ovarialis válaszreakciójának megfelelően módosítani kell. Ha az előző ciklusban megfelelő volt a beteg ovarialis válaszreakciója, és nem alakult ki OHSS, azonos napi adagot kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az ovarialis válaszreakció a kívántnál kisebb mértékű volt az előző ciklusban, a napi adagot a megfigyelt válaszreakció mértékétől függően 25%-kal vagy 50%-kal emelni kell. Abban az esetben, ha az ovarialis válaszreakció a kívántnál nagyobb mértékű volt az előző ciklusban, a következő ciklusban a napi adagot a megfigyelt válaszreakció mértékétől függően 20%-kal vagy 33%-kal csökkenteni kell. Azoknál a betegeknél, akiknél az előző ciklusban OHSS alakult ki, vagy OHSS kockázata állt fenn, a következő ciklusban 33%-kal alacsonyabb adagot kell alkalmazni, mint azokban a ciklusokban, amelyekben OHSS jelentkezett vagy OHSS kockázata állt fenn. A maximális napi adag 24 mikrogramm.

Károsodott vese- vagy májműködésű betegek

A REKOVELLE biztonságosságát, hatásosságát és farmakokinetikáját károsodott vese- vagy májműködésű betegeknél klinikai vizsgálatokban specifikusan nem vizsgálták. Bár kevés adat áll rendelkezésre, ezen adatok alapján nem merült fel eltérő REKOVELLE adagolási rend alkalmazásának szükségessége ebben a betegpopulációban (lásd 4.4 pont).

Polycystás ovarium szindróma anovulatióval

Anovulatióval társuló polycystás ovarium szindrómában szenvedő betegeket nem vizsgáltak. A klinikai vizsgálatokba olyan, polycystás ovarium szindrómában szenvedő betegeket vontak be, akiknek volt ovulációjuk (lásd 5.1 pont).

Idősek

A REKOVELLE-nek időskorú populációban nincs releváns alkalmazása.

Gyermekek és serdülők

A REKOVELLE-nek gyermekek és serdülők esetén nincs releváns alkalmazása.

Az alkalmazás módja

A patront a REKOVELLE injekciós tollal együtt történő használatra tervezték. A REKOVELLE-t subcutan kell alkalmazni, lehetőleg a hasfalba beadva. Az első injekciót közvetlen orvosi felügyelet mellett kell beadni. A betegeket meg kell tanítani a REKOVELLE injekciós toll használatára, valamint az injekciók beadásának módjára. Az öninjekciózással történő alkalmazást kizárólag kellően motivált, megfelelő oktatásban részesült, illetve olyan betegek végezhetik, akiknek módjában áll szakember tanácsát kérni.

A REKOVELLE injekciós tollal történő beadásra vonatkozó utasításokat lásd a tollhoz mellékelt

„Használati utasításban”.

4.3Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

a hypothalamus vagy a hypophysis daganata;

petefészek-megnagyobbodás vagy petefészek-ciszta, amelyet nem polycystás ovarium szindróma (PCOS) okoz;

ismeretlen etiológiájú nőgyógyászati vérzés (lásd 4.4 pont);

petefészek-, méh- vagy emlőcarcinoma (lásd 4.4 pont).

A következő állapotokban a kezelés kedvező kimenetele nem valószínű, ezért a REKOVELLE nem alkalmazható:

primer ovarium-elégtelenségben;

a nemi szervek terhességgel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességei esetén;

az uterus terhességgel összeegyeztethetetlen myomái esetén.

4.4Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A REKOVELLE erős gonadotropin-hatású anyagot tartalmaz, amely az enyhétől a súlyosig terjedő intenzitású mellékhatásokat idézhet elő, ezért kizárólag a meddőségi kórképeket és azok kezelését jól ismerő orvosok alkalmazhatják.

A gonadotropin-kezelés időráfordítást igényel az orvosok és a munkájukat segítő egészségügyi szakemberek részéről, továbbá adottnak kell lenniük a kezelés hatásainak ellenőrzéséhez szükséges tárgyi feltételeknek. A REKOVELLE biztonságos és hatékony alkalmazása a petefészek válaszreakciójának rendszeres időközönként történő ellenőrzését igényli, amely végezhető ultrahangvizsgálattal önmagában, vagy a szérum ösztradiolszintek meghatározásával együtt. A kedvező biztonságossági/hatásossági profilú ovarialis válaszreakció kiváltása érdekében a REKOVELLE adagjának meghatározása minden beteg esetében egyénre szabottan történik. Az FSH alkalmazására adott válaszreakció betegenként bizonyos fokban különbözhet, egyeseknél elégtelennek, másoknál túlzottnak bizonyulhat.

A kezelés megkezdése előtt ki kell vizsgálni a pár meddőségének okát, továbbá értékelni kell a terhesség esetleges ellenjavallatait. Különösen fontos a betegek hypothyreosis és hyperprolactinaemia irányába történő vizsgálata, és megfelelő specifikus kezelést kell alkalmazni.

A REKOVELLE adagjának meghatározásához a Roche vállalat által gyártott ELECSYS AMH Plus immunoassay teszten kívül más teszteket nem javasolt alkalmazni, mivel jelenleg nincsenek standardizálva az elérhető AMH-tesztek.

A tüszőérést stimuláló kezelésen áteső betegeknél a petefészkek megnagyobbodása észlelhető, és fennállhat náluk az OHSS kialakulásának kockázata. A REKOVELLE adagjának és adagolási rendjének betartása, valamint a terápia gondos ellenőrzése minimálisra csökkenti ezeknek a szövődményeknek az előfordulási gyakoriságát.

Ovarium hyperstimulatiós szindróma (OHSS)

Bizonyos mértékű petefészek-megnagyobbodás a kontrollált ovarium stimuláció várható hatása.

Gyakrabban észlelhető polycystás ovarium szindrómás nőknél, és rendszerint kezelés nélkül visszafejlődik. A petefészek szövődménymentes megnagyobbodásától eltérően az OHSS olyan

állapot, amely progresszív kórkép formájában jelentkezhet. Az OHSS tünetei közé tartozik a petefészkek jelentős megnagyobbodása, a szexuálszteroid hormonok magas szérumszintje, valamint az

érpermeabilitás fokozódása, melynek következtében peritonealis, pleuralis és ritkán pericardialis folyadékgyülem alakulhat ki.

Az OHSS kockázatának csökkentése érdekében fontos hangsúlyozni a tüszőérés gondos és gyakori ellenőrzésének fontosságát. Az OHSS súlyos eseteiben a következő tünetek észlelhetők: hasi fájdalom, diszkomfort és puffadás, a petefészkek jelentős megnagyobbodása, súlygyarapodás, dyspnoe, oliguria, valamint gastrointestinalis tünetek, köztük a hányinger, hányás és hasmenés. A kivizsgálás hypovolaemiára, haemoconcentratióra, elektrolitegyensúly-zavarra, ascitesre, haemoperitoneumra, pleuralis folyadékgyülemre, hydrothoraxra vagy heveny légzési elégtelenségre deríthet fényt. Nagyon ritkán a súlyos OHSS ovarium torsióval vagy thromboemboliás eseményekkel, például tüdőembóliával, ischaemiás stroke-kal vagy myocardialis infarctussal szövődhet.

A gonadotropin-kezelés hatására létrejövő túlzott ovarialis válaszreakció következtében ritkán alakul ki OHSS, kivéve, ha a tüszőérés végső fázisának kiváltására hCG-t alkalmaznak. Ezenkívül a tünetegyüttes abban az esetben is súlyosabb és elhúzódóbb lehet, ha a terhesség létrejön. Ezért ovarium hyperstimulatio esetén javasolt mellőzni a hCG beadását, és azt kell tanácsolni a betegnek, hogy legalább 4 napig tartózkodjon a közösüléstől, vagy alkalmazzon barrier elvű fogamzásgátló módszert. Az OHSS gyorsan progrediálhat (24 órán belül, de akár napokig is), és súlyos állapotot okozhat. Leggyakrabban a hormonkezelés abbahagyása után jelentkezik. A terhesség alatti hormonális változások következtében az OHSS késői jelentkezése is előfordulhat. Az OHSS kialakulásának kockázata miatt a tüszőérés végső fázisának kiváltása után legalább két héten át ellenőrizni kell a betegeket.

Thromboemboliás szövődmények

Nőknél a közelmúltban lezajlott vagy éppen zajló thromboemboliás kórképek, illetve a thromboemboliás szövődmények kockázatát közismerten fokozó tényezők, például az egyéni vagy családi kórelőzmény, nagyfokú obesitas (testtömegindex >30 kg/m2) vagy thrombophilia fennállása esetén fokozott lehet a vénás vagy artériás thromboemboliás szövődmények kockázata a gonadotropin-kezelés ideje alatt vagy azt követően. A gonadotropin-kezelés tovább fokozhatja a súlyosbodás vagy az ilyen események bekövetkezésének kockázatát. Ilyen esetekben a gonadotropin-kezelés előnyeit mérlegelni kell a kockázatokkal szemben. Megjegyzendő azonban, hogy maga a terhesség és az OHSS is a thromboemboliás események fokozott kockázatával jár.

Ovarium torsio

ART során végzett kezelési ciklusok kapcsán ovarium torsióról számoltak be. Az ovarium torsio kapcsolatban állhat egyéb kockázati tényezőkkel is, mint például OHSS, terhesség, korábbi hasi műtét, a kórtörténetben szereplő ovarium torsio, korábbi vagy meglévő petefészek-ciszta és polycystás ovarium. A csökkent vérellátás okozta ovarium károsodás korai diagnózissal és azonnali detorsióval csökkenthető.

Többes terhesség

A többes terhesség a kedvezőtlen anyai és perinatalis kimenetel fokozott kockázatával jár. Asszisztált reprodukciós eljárásokkal (ART) kezelt nőknél a többes terhesség kockázata elsősorban a beültetett embriók számával és minőségével, valamint a beteg életkorával mutat összefüggést, bár ritka esetekben egyetlen embrio beültetéséből is kialakulhat ikerterhesség. A kezelés megkezdése előtt a betegeket fel kell világosítani az ikerszülés lehetséges kockázatáról.

A terhesség elvesztése

A terhesség vetélés vagy abortus következtében történő elvesztése nagyobb gyakorisággal lép fel ART céljából kontrollált ovarium stimuláción áteső betegeknél, mint természetes fogamzás után.

Méhen kívüli terhesség

A kórelőzményben szereplő méhkürt-betegség esetén fokozott a méhen kívüli terhesség kockázata, függetlenül attól, hogy a terhesség spontán, vagy a meddőség kezelése során jön létre. ART-t követően magasabbnak jelentették a méhen kívüli terhességek prevalenciáját, mint az általános populációban.

A nemi szervek daganatai

A több, különböző meddőségi kezelésben részesült nőbetegeknél a petefészek és más nemi szervek jó- és rosszindulatú daganatairól egyaránt beszámoltak. Nem tisztázott, hogy a gonadotropin-kezelés fokozza-e az említett daganatok kialakulásának kockázatát meddő nőknél.

Veleszületett fejlődési rendellenességek

ART után a veleszületett fejlődési rendellenességek előfordulása kissé magasabb lehet, mint spontán fogantatás után. Ezt a szülők jellemzőiben (például az anya életkora, a sperma tulajdonságai) fennálló különbségekkel és a többes terhességekkel magyarázzák.

Egyéb betegségek

A REKOVELLE-kezelés megkezdése előtt azokat a betegségeket is ki kell vizsgálni, amelyek esetén a terhesség ellenjavallt.

Károsodott vese- vagy májműködés

A REKOVELLE-t közepes/súlyos mértékben károsodott vese- vagy májműködésű betegeknél nem vizsgálták.

Nátrium tartalom

A REKOVELLE kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes.

4.5Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A REKOVELLE-lel interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A REKOVELLE-terápia alatt más gyógyszerekkel fennálló, klinikai szempontból jelentős kölcsönhatásokról nem számoltak be, és ilyenek nem is várhatók.

4.6Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A REKOVELLE alkalmazása terhesség alatt nem javallott. A gonadotropinok klinikai alkalmazása során, kontrollált ovarium stimulációt követően nem számoltak be teratogén kockázatról. Nincsenek adatok a REKOVELLE terhes nőknél történt véletlen alkalmazásáról. Állatkísérletek során az ajánlott maximális humán adagot meghaladó REKOVELLE-adagok alkalmazásakor reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

A REKOVELLE alkalmazása szoptatás alatt nem javallott.

Termékenység

A REKOVELLE meddőség esetén történő alkalmazásra javallott (lásd 4.1 pont)

4.7A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A REKOVELLE nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A REKOVELLE-kezelés alatt leggyakrabban jelentett mellékhatások a fejfájás, kismedencei diszkomfort, OHSS, kismedencei fájdalom, hányinger, a méhfüggelékek fájdalma és fáradékonyság. E mellékhatások gyakorisága az ismételt kezelési ciklusokkal csökkenhet, amint azt klinikai vizsgálatok során megfigyelték.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbi táblázat (2. táblázat) mutatja be a pivotális vizsgálatok során REKOVELLE-lel kezelt betegeknél észlelt mellékhatásokat MedDRA szervrendszeri osztályok és a következő gyakorisági osztályozás szerint: gyakori (≥1/100 – <1/10) és nem gyakori (≥1/1000 – <1/100). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

2. táblázat: A pivotális klinikai vizsgálatok során tapasztalt mellékhatások

Szervrendszer

Gyakori

Nem gyakori

(≥1/100 – <1/10)

(≥1/1000 – <1/100)

 

Pszichiátriai kórképek

 

hangulatingadozások

 

 

 

Idegrendszeri betegségek és

fejfájás

somnolentia,

tünetek

 

szédülés

 

 

 

Emésztőrendszeri betegségek és

hányinger

hasmenés,

tünetek

 

hányás,

 

 

székrekedés,

 

 

hasi diszkomfort

 

 

 

A nemi szervekkel és az

OHSS,

hüvelyi vérzés,

emlőkkel kapcsolatos

kismedencei fájdalom,

emlőfájdalom,

betegségek és tünetek

a méhfüggelékek fájdalma,

az emlő érzékenysége

 

kismedencei diszkomfort,

 

Általános tünetek, az

fáradékonyság

 

alkalmazás helyén fellépő

 

 

reakciók

 

 

Kiválasztott mellékhatások ismertetése

Az OHSS az ovarium stimuláció természetéből adódó kockázat. Az OHSS-hoz társuló ismert gastrointestinalis tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, diszkomfort és puffadás, hányinger, hányás és hasmenés. Az ovarium torsio és a thromboemboliás események az ovarium stimulációs kezelés ismert, ritka szövődményei (lásd 4.4 pont).

Az anti-FSH antitestek képződésében megnyilvánuló immunogenitás a gonadotropin-terápia potenciális kockázata (lásd 5.1 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9Túladagolás

A túladagolás következményei nem ismertek, mindazonáltal fennáll az OHSS kialakulásának kockázata (lásd 4.4 pont).

5.FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: nemi hormonok és a genitális rendszer modulátorai, gonadotropinok, ATC kód: G03GA10

Hatásmechanizmus

A parenteralisan adott FSH legfontosabb hatása az egyszerre több érett Graaf-tüsző kifejlődése.

A delta-follitropin rekombináns humán FSH. A delta-follitropinban található két FSH-alegység aminosavsorrendje megegyezik az endogén humán FSH aminosavsorrendjével. Mivel a delta-follitropin előállítása a PER.C6 jelű humán sejtvonalon történik, a glikozilációs profilja eltér az alfa-follitropinétól és a béta-follitropinétól.

Farmakodinámiás hatások

REKOVELLE és alfa-follitropin nemzetközi egységben kifejezve azonos adagjainak napi alkalmazását követően a patkány in vivo bioassay módszerrel (Steelman-Pohley teszt) nagyobb mértékű ovarialis válaszreakciót (vagyis ösztradiol, inhibin B és tüszőméret) figyeltek meg a betegeknél a REKOVELLE alkalmazását követően, mint alfa-follitropin adásakor. Mivel a patkány bioassay módszer emberben nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a REKOVELLE-ben található FSH hatóerejét, a REKOVELLE adagolása mikrogrammban és nem nemzetközi egységben történik.

A kinyert oocyták száma a REKOVELLE dózisával és a szérum AMH-koncentrációval párhuzamosan emelkedik. Ennek fordítottja igaz a testtömegre, vagyis minél nagyobb a testtömeg, annál kevesebb a kinyert oocyták száma (ennek csak 12 mikrogramm alatti REKOVELLE-adagok esetében van klinikai jelentősége). Az ezek alapján megállapított REKOVELLE adagolási rend a 4.2 pontban található.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Az ESTHER-1-vizsgálat egy randomizált, az értékelő számára maszkolt, kontrollos vizsgálat volt, amelyet 1326, IVF/ICSI eljáráson áteső beteg bevonásával végeztek. A vizsgálat során a

REKOVELLE egyénre szabott adagolási rendjét – amelyhez mindegyik betegnél meghatározták a napi adagot, és a stimuláció alatt mindvégig ezt a fix dózist alkalmazták dózismódosítás nélkül (lásd

4.2 pont) – hasonították össze tömeg alapján töltött alfa-follitropin alkalmazásával, amelyet az első öt nap során 11 mikrogrammos (150 NE) kezdő adagban adtak, majd a stimuláció 6. napjától a tüszőéréstől függő dózisemelést alkalmaztak GnRH-antagonista protokoll keretében. A betegek életkora legfeljebb 40 év volt, és – feltételezhetően ovulációval járó – rendszeres menstruációs ciklusaik voltak. Az 5. napon kötelezően egyetlen blastocysta transzferjét végezték el, azokat

38-40 éves nőket kivéve, akiknél két blastocysta transzferjét végezték, amennyiben nem álltak rendelkezésre jó minőségű blastocysták. A két elsődleges társvégpont az új ciklusban tapasztalt fejlődő terhességek – meghatározás szerint legalább egy intrauterin életképes foetus a transzfer után 10-11 héttel – aránya, valamint sikeres beágyazódások aránya – meghatározás szerint az életképes intrauterin magzatok számának és a beültetett blastocystáknak a hányadosa a transzfer után

10-11 héttel – volt.

Amint azt a 3. táblázat mutatja, a vizsgálat azt igazolta, hogy a fejlődő terhességek és a sikeres beágyazódások aránya tekintetében a REKOVELLE legalább annyira hatékony, mint az alfa-follitropin.

3. táblázat: A fejlődő terhességek aránya és a sikeres beágyazódások aránya az ESTHER-1-vizsgálatban

 

REKOVELLE

Alfa-follitropin

Különbség

 

egyénre szabott

 

[95%-os CI]

 

adagolásban

 

 

 

(N = 665)

(N = 661)

 

Fejlődő terhességek

30,7%

31,6%

-0,9% [-5,9%; 4,1%]

aránya

 

 

 

Sikeres beágyazódások

35,2%

35,8%

-0,6% [-6,1%; 4,8%]

aránya

 

 

 

Populáció: valamennyi randomizált és kezelésben részesült beteg

A REKOVELLE AMH alapú adagolási rendjének jelentőségét is értékelték a másodlagos végpontok,

úgymint az ovarialis válaszreakció és az OHSS kockázatának kezelése.

A teljes vizsgálati populációban a kinyert oocyták átlagos száma 10,0 ± 5,6 volt az egyénre szabott adagolási rend szerint alkalmazott REKOVELLE (N = 636) mellett, és 10,4 ± 6,5 az alfa-follitropin (N = 643) mellett, amelyet 150 NE kezdő dózisban alkalmaztak, majd adagját módosították.

Azoknál a betegeknél, akiknél az AMH szintje 15 pmol/l vagy magasabb volt, a REKOVELLE

(N = 355), illetve az alfa-follitropin (N = 353) alkalmazása mellett sorrendben a következő ovarialis válaszreakciókat tapasztalták: kinyert oocyták átlagos száma 11,6 ± 5,9 és 13,3 ± 6,9, és a 20 vagy több oocytával rendelkező betegek aránya 10,1% (36/355) és 15,6% (55/353).

Polycystás ovariumú, ovuláló betegeknél a korai középsúlyos/súlyos OHSS, és/vagy a korai OHSS miatti megelőző beavatkozások előfordulási gyakorisága 7,7% volt a REKOVELLE-kezelés alkalmazásakor, és 26,7% az alfa-follitropin mellett.

Biztonságosság – immunogenitás

Meghatározták az anti-FSH antitest-titert az adag beadása előtt és után azoknál a betegeknél, akik legfeljebb három, ismételt REKOVELLE kezelési cikluson estek át (az ESTHER-1-vizsgálatban 665 betegnél az 1. ciklusban, valamint az ESTHER-2-vizsgálatban 252 betegnél a 2. ciklusban és 95 betegnél a 3. ciklusban). A REKOVELLE-lel végzett kezelést követően az anti-FSH antitestek előfordulásának gyakorisága 1,1% volt az 1. ciklusban, 1,08% a 2. ciklusban, és 1,1% a 3. ciklusban.

Ezek az előfordulási gyakoriságok hasonlóak voltak az 1. ciklusban megkezdett REKOVELLE-expozíció előtt már eleve fennálló anti-FSH antitest pozitivitás előfordulási gyakoriságához, ami 1,4% volt, valamint az alfa-follitropin-kezelés utáni anti-FSH antitest pozitivitás előfordulási gyakoriságához is. Az antitest-titer az anti-FSH antitestekkel rendelkező valamennyi betegnél a kimutathatósági határ alatti vagy nagyon alacsony volt, és nem rendelkezett neutralizáló

hatással. A REKOVELLE-lel végzett ismételt kezelés az eleve fennálló, vagy a kezelés által indukált anti-FSH antitestekkel rendelkező betegeknél nem növelte az antitest-titert, nem járt csökkent ovarialis válaszreakcióval, és nem idézett elő az immunrendszerrel összefüggő nemkívánatos eseményeket.

A REKOVELLE hosszú GnRH-agonista protokoll keretében történő alkalmazásával kapcsolatban nincs klinikai vizsgálatból származó tapasztalat.

5.2Farmakokinetikai tulajdonságok

A delta-follitropin farmakokinetikai profilját egészséges női vizsgálati alanyoknál, valamint IVF/ICS céljából kontrollált ovarium stimuláción áteső betegeknél vizsgálták. A REKOVELLE naponta ismételt subcutan alkalmazást követően 6-7 napon belül éri el a dinamikus egyensúlyi állapotot, amit az első adag után mért koncentrációhoz képest háromszor magasabb koncentráció jellemez. A keringő delta-follitropin-koncentráció fordítottan arányos a testtömeggel, ami alátámasztja a testtömeg alapján történő, egyénre szabott adagolást. A delta-follitropin nagyobb expozícióhoz vezet, mint az alfa-follitropin.

Felszívódás

A REKOVELLE napi subcutan alkalmazása után a maximális szérumkoncentráció eléréséig eltelő idő

10 óra. Az abszolút biohasznosulás körülbelül 64%.

Eloszlás

A látszólagos eloszlási térfogat subcutan beadás után körülbelül 25 l, az eloszlási térfogat pedig intravénás beadás után dinamikus egyensúlyi állapotban 9 l. A terápiás dózistartományon belül a delta-follitropin-expozíció dózisarányosan növekszik.

Elimináció

Subcutan beadást követően a delta-follitropin látszólagos clearance-értéke 0,6 l/óra, míg intravénás beadás után clearance-értéke 0,3 l/óra. Egyszeri adag subcutan beadása után a terminális felezési idő 40 óra, ismételt subcutan alkalmazást követően pedig 28 óra. A delta-follitropin látszólagos clearance-e ismételt subcutan alkalmazást követően alacsony, 0,6 l/óra, ami magas expozíciót eredményez. A delta-follitropin eliminációja várhatóan az egyéb follitropinokéhoz hasonlóan, vagyis főként a vesén keresztül történik. A delta-follitropin változatlan formában, vizelettel kiválasztott frakcióját 9%-osra becsülték.

5.3A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási és lokális tolerancia – vizsgálatokból származó nem-klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A delta-follitropin túladagolása az ismert farmakológiai hatásokat vagy a farmakológiai hatások intenzívebb formáit eredményezte. A delta-follitropin az emberben ajánlott maximális dózist meghaladó, napi

0,8 mikrogramm/kg-os vagy magasabb adagban alkalmazva patkányoknál károsan befolyásolta a termékenységet és a korai embrionális fejlődést. A REKOVELLE klinikai alkalmazására nézve ezek az eredmények korlátozott jelentőséggel bírnak.

6.GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1Segédanyagok felsorolása

Fenol

Poliszorbát 20

L-metionin

Nátrium-szulfát-dekahidrát

Dinátrium-foszfát-dodekahidrát

Foszforsav, tömény (a pH beállításához)

Nátrium-hidroxid (a pH beállításához)

Injekcióhoz való víz

6.2Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3Felhasználhatósági időtartam

3 év.

A használat megkezdése után: 25°C-os vagy alacsonyabb hőmérsékleten történő tárolás esetén 28 nap. A patront a REKOVELLE injekciós tollban kell tartani.

6.4Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2°C – 8°C) tárolandó. Nem fagyasztható!

Használat előtt a fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

A REKOVELLE kivehető a hűtőszekrényből, és ismételt hűtés nélkül 25°C-on vagy alacsonyabb hőmérsékleten tárolható legfeljebb 3 hónapig, az első használat utáni időszakot is beleértve. Ezután meg kell semmisíteni.

A gyógyszer első használat utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.

6.5Csomagolás típusa és kiszerelése

REKOVELLE 12 mikrogramm/0,36 ml oldatos injekció

3 ml-es többadagos patronban (I. típusú üveg), dugattyúval (halobutil gumi) és betétes (gumi), rollnizott kupakkal (alumínium). 0,36 ml-t tartalmaz patrononként.

A REKOVELLE injekciós tollal alkalmazandó 1 db patront és 3 db injekciós tűt (rozsdamentes acél) tartalmazó kiszerelés.

REKOVELLE 36 mikrogramm/1,08 ml oldatos injekció

3 ml-es többadagos patronban (I. típusú üveg), dugattyúval (halobutil gumi) és betétes (gumi), rollnizott kupakkal (alumínium). 1,08 ml-t tartalmaz patrononként.

A REKOVELLE injekciós tollal alkalmazandó 1 db patront és 6 db injekciós tűt (rozsdamentes acél) tartalmazó kiszerelés.

REKOVELLE 72 mikrogramm/2,16 ml oldatos injekció

3 ml-es többadagos patronban (I. típusú üveg), dugattyúval (halobutil gumi) és betétes (gumi), rollnizott kupakkal (alumínium). 2,16 ml-t tartalmaz patrononként.

A REKOVELLE injekciós tollal alkalmazandó 1 db patront és 9 db injekciós tűt (rozsdamentes acél) tartalmazó kiszerelés.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Nem szabad beadni az oldatot, ha részecskéket tartalmaz, vagy nem tiszta.

A REKOVELLE-t a külön kapható REKOVELLE injekciós tollal együtt történő alkalmazásra tervezték. A toll alkalmazására vonatkozó utasításokat feltétlenül be kell tartani. A használt tűket az injekció beadása után azonnal ki kell dobni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Ferring Pharmaceuticals A/S

Kay Fiskers Plads 11

2300 Copenhagen S

Dánia

8.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/16/1150/001

EU/1/16/1150/002

EU/1/16/1150/003

9.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ

KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2016. december 12.

10.A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást.

1. A GYÓGYSZER NEVE

REKOVELLE 12 mikrogramm/0,36 ml oldatos injekció előretöltött injekciós tollban REKOVELLE 36 mikrogramm/1,08 ml oldatos injekció előretöltött injekciós tollban REKOVELLE 72 mikrogramm/2,16 ml oldatos injekció előretöltött injekciós tollban

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

REKOVELLE 12 mikrogramm/0,36 ml oldatos injekció

Egy többadagos előretöltött injekciós toll 12 mikrogramm delta-follitropint* adagol 0,36 ml oldatban. REKOVELLE 36 mikrogramm/1,08 ml oldatos injekció

Egy többadagos előretöltött injekciós toll 36 mikrogramm delta-follitropint* adagol 1,08 ml oldatban. REKOVELLE 72 mikrogramm/2,16 ml oldatos injekció

Egy többadagos előretöltött injekciós toll 72 mikrogramm delta-follitropint* adagol 2,16 ml oldatban.

Az oldat 33,3 mikrogramm delta-follitropint* tartalmaz milliliterenként.

* rekombináns DNS-technológiával, humán sejtvonalon (PER.C6) előállított rekombináns humán folliculus-stimuláló hormon (FSH).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció előretöltött injekciós tollban (injekció).

Tiszta és színtelen oldat, melynek pH-értéke 6,0-7,0.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Kontrollált ovarium stimuláció többszörös tüszőérés kiváltására asszisztált reprodukciós eljárásokkal (assisted reproductive technologies, ART), például in vitro fertilizációval (IVF) vagy intracitoplazmatikus spermiuminjekcióval (ICSI) kezelt nőknél.

A REKOVELLE hosszú GnRH-agonista protokoll keretében történő alkalmazásával kapcsolatban nincs klinikai vizsgálatból származó tapasztalat (lásd 5.1 pont).

4.2 Adagolás és alkalmazás

A kezelést a meddőségi kórképek kezelésében jártas orvos felügyelete alatt kell elkezdeni.

Adagolás

A REKOVELLE adagolásának meghatározása minden betegnél egyénre szabottan történik, és célja a kedvező biztonságossági/hatásossági profilt mutató ovarialis válaszreakció kiváltása, vagyis megfelelő számú kinyert oocyta elérése és az ovarialis hyperstimulatiós szindróma (OHSS) megelőzésére szolgáló beavatkozások csökkentése. A REKOVELLE adagjának meghatározása mikrogrammban

történik (lásd 5.1 pont). Az adagolási rend a REKOVELLE-re vonatkozik, és a mikrogrammban kifejezett adag nem alkalmazható más gonadotropinokra.

Az első kezelési ciklusban alkalmazandó egyéni napi adagot a nő anti-Müller hormon (AMH) szérumszintje és testtömege alapján kell meghatározni. Az adagot az AMH közelmúltban (vagyis az elmúlt 12 hónapon belül), a Roche vállalat ELECSYS AMH Plus immunoassay nevű diagnosztikai tesztjével mért értéke alapján kell meghatározni (lásd 4.4 pont). Az egyéni napi adagot a stimulációs időszakban mindvégig változatlanul kell alkalmazni. A 15 pmol/l alatti AMH-értékkel rendelkező nőknél a napi adag 12 mikrogramm, függetlenül a testtömegtől. Azoknál a nőknél, akiknél az AMH-szint 15 pmol/l vagy magasabb, a napi adagot a növekvő AMH-koncentrációval párhuzamosan 0,19 mikrogramm/ttkg-ról 0,10 mikrogramm/ttkg-ra kell csökkenteni (1. táblázat). Az adagot a legközelebbi 0,33 mikrogrammra kell lekerekíteni, hogy az megfeleljen az injekciós tollon található adagoló skálának. Az első kezelési ciklusban a maximális napi adag 12 mikrogramm.

A REKOVELLE adagjának kiszámításához közvetlenül a stimuláció megkezdése előtt meg kell mérni a testtömeget, cipő és kabát nélkül.

4. táblázat: Adagolási rend

AMH (pmol/l)

<15

15-16

19-20

21-22 23-24

25-27 28-32

33-39

≥40

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A REKOVELLE fix napi

0,19

0,18

0,17

0,16

0,15 0,14

0,13 0,12

0,11

0,10

adagja

µg

 

 

 

 

µg/kg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az AMH-koncentrációt pmol/l-ben kell kifejezni, és a legközelebbi egész számra kell lekerekíteni. Ha az AMH-koncentráció ng/ml-ben van megadva, alkalmazás előtt át kell váltani a koncentrációt pmol/l-re, 7,14-dal megszorozva az értéket (ng/mL × 7,14 = pmol/l).

µg: mikrogramm

A REKOVELLE-kezelést a menstruáció kezdete utáni 2. vagy 3. napon kell megkezdeni, és a megfelelő tüszőérés (≥3 tüsző ≥17 mm) elérésig kell folytatni, ami átlagosan a kezelés kilencedik napjára következik be (tartomány: 5-20 nap). A tüszőérés végső fázisának kiváltására rekombináns humán koriogonadotropin (hCG) 250 mikrogrammos vagy 5000 NE-t tartalmazó adagját kell beadni egyszeri injekcióban. Azoknál a betegeknél, akiknél túlzott mértékű tüszőérés (≥25 tüsző ≥12 mm) tapasztalható, a REKOVELLE-kezelést le kell állítani, és a tüszőérés végző fázisának hCG-vel történő kiváltását nem szabad elvégezni.

A további kezelési ciklusokban a REKOVELLE napi adagját változatlanul kell hagyni, vagy a beteg előző ciklusban tapasztalt ovarialis válaszreakciójának megfelelően módosítani kell. Ha az előző ciklusban megfelelő volt a beteg ovarialis válaszreakciója, és nem alakult ki OHSS, azonos napi adagot kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az ovarialis válaszreakció a kívántnál kisebb mértékű volt az előző ciklusban, a napi adagot a megfigyelt válaszreakció mértékétől függően 25%-kal vagy 50%-kal emelni kell. Abban az esetben, ha az ovarialis válaszreakció a kívántnál nagyobb mértékű volt az előző ciklusban, a következő ciklusban a napi adagot a megfigyelt válaszreakció mértékétől függően 20%-kal vagy 33%-kal csökkenteni kell. Azoknál a betegeknél, akiknél az előző ciklusban OHSS alakult ki, vagy OHSS kockázata állt fenn, a következő ciklusban 33%-kal alacsonyabb adagot kell alkalmazni, mint azokban a ciklusokban, amelyekben OHSS jelentkezett vagy OHSS kockázata állt fenn. A maximális napi adag 24 mikrogramm.

Károsodott vese- vagy májműködésű betegek

A REKOVELLE biztonságosságát, hatásosságát és farmakokinetikáját károsodott vese- vagy májműködésű betegeknél klinikai vizsgálatokban specifikusan nem vizsgálták. Bár kevés adat áll rendelkezésre, ezen adatok alapján nem merült fel eltérő REKOVELLE adagolási rend alkalmazásának szükségessége ebben a betegpopulációban (lásd 4.4 pont).

Polycystás ovarium szindróma anovulatióval

Anovulatióval társuló polycystás ovarium szindrómában szenvedő betegeket nem vizsgáltak. A klinikai vizsgálatokba olyan, polycystás ovarium szindrómában szenvedő betegeket vontak be, akiknek volt ovulációjuk (lásd 5.1 pont).

Idősek

A REKOVELLE-nek időskorú populációban nincs releváns alkalmazása.

Gyermekek és serdülők

A REKOVELLE-nek gyermekek és serdülők esetén nincs releváns alkalmazása.

Az alkalmazás módja

A REKOVELLE-t subcutan kell alkalmazni, lehetőleg a hasfalba beadva. Az első injekciót közvetlen orvosi felügyelet mellett kell beadni. A betegeket meg kell tanítani a REKOVELLE injekciós toll használatára, valamint az injekciók beadásának módjára. Az öninjekciózással történő alkalmazást kizárólag kellően motivált, megfelelő oktatásban részesült, illetve olyan betegek végezhetik, akiknek módjában áll szakember tanácsát kérni.

Az előretöltött injekciós tollal történő beadásra vonatkozó utasításokat lásd a „Használati utasításban”.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

a hypothalamus vagy a hypophysis daganata;

petefészek-megnagyobbodás vagy petefészek-ciszta, amelyet nem polycystás ovarium szindróma (PCOS) okoz;

ismeretlen etiológiájú nőgyógyászati vérzés (lásd 4.4 pont);

petefészek-, méh- vagy emlőcarcinoma (lásd 4.4 pont).

A következő állapotokban a kezelés kedvező kimenetele nem valószínű, ezért a REKOVELLE nem alkalmazható:

primer ovarium-elégtelenségben;

a nemi szervek terhességgel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességei esetén;

az uterus terhességgel összeegyeztethetetlen myomái esetén.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A REKOVELLE erős gonadotropin-hatású anyagot tartalmaz, amely az enyhétől a súlyosig terjedő intenzitású mellékhatásokat idézhet elő, ezért kizárólag a meddőségi kórképeket és azok kezelését jól ismerő orvosok alkalmazhatják.

A gonadotropin-kezelés időráfordítást igényel az orvosok és a munkájukat segítő egészségügyi szakemberek részéről, továbbá adottnak kell lenniük a kezelés hatásainak ellenőrzéséhez szükséges tárgyi feltételeknek. A REKOVELLE biztonságos és hatékony alkalmazása a petefészek válaszreakciójának rendszeres időközönként történő ellenőrzését igényli, amely végezhető ultrahangvizsgálattal önmagában, vagy a szérum ösztradiolszintek meghatározásával együtt. A kedvező biztonságossági/hatásossági profilú ovarialis válaszreakció kiváltása érdekében a REKOVELLE adagjának meghatározása minden beteg esetében egyénre szabottan történik. Az FSH alkalmazására adott válaszreakció betegenként bizonyos fokban különbözhet, egyeseknél elégtelennek, másoknál túlzottnak bizonyulhat.

A kezelés megkezdése előtt ki kell vizsgálni a pár meddőségének okát, továbbá értékelni kell a terhesség esetleges ellenjavallatait. Különösen fontos a betegek hypothyreosis és hyperprolactinaemia irányába történő vizsgálata, és megfelelő specifikus kezelést kell alkalmazni.

A REKOVELLE adagjának meghatározásához a Roche vállalat által gyártott ELECSYS AMH Plus immunoassay teszten kívül más teszteket nem javasolt alkalmazni, mivel jelenleg nincsenek standardizálva az elérhető AMH-tesztek.

A tüszőérést stimuláló kezelésen áteső betegeknél a petefészkek megnagyobbodása észlelhető, és fennállhat náluk az OHSS kialakulásának kockázata. A REKOVELLE adagjának és adagolási rendjének betartása, valamint a terápia gondos ellenőrzése minimálisra csökkenti ezeknek a szövődményeknek az előfordulási gyakoriságát.

Ovarium hyperstimulatiós szindróma (OHSS)

Bizonyos mértékű petefészek-megnagyobbodás a kontrollált ovarium stimuláció várható hatása.

Gyakrabban észlelhető polycystás ovarium szindrómás nőknél, és rendszerint kezelés nélkül visszafejlődik. A petefészek szövődménymentes megnagyobbodásától eltérően az OHSS olyan

állapot, amely progresszív kórkép formájában jelentkezhet. Az OHSS tünetei közé tartozik a petefészkek jelentős megnagyobbodása, a szexuálszteroid hormonok magas szérumszintje, valamint az érpermeabilitás fokozódása, melynek következtében peritonealis, pleuralis és ritkán pericardialis folyadékgyülem alakulhat ki.

Az OHSS kockázatának csökkentése érdekében fontos hangsúlyozni a tüszőérés gondos és gyakori ellenőrzésének fontosságát. Az OHSS súlyos eseteiben a következő tünetek észlelhetők: hasi fájdalom, diszkomfort és puffadás, a petefészkek jelentős megnagyobbodása, súlygyarapodás, dyspnoe, oliguria, valamint gastrointestinalis tünetek, köztük a hányinger, hányás és hasmenés. A kivizsgálás hypovolaemiára, haemoconcentratióra, elektrolitegyensúly-zavarra, ascitesre, haemoperitoneumra, pleuralis folyadékgyülemre, hydrothoraxra vagy heveny légzési elégtelenségre deríthet fényt. Nagyon ritkán a súlyos OHSS ovarium torsióval vagy thromboemboliás eseményekkel, például tüdőembóliával, ischaemiás stroke-kal vagy myocardialis infarctussal szövődhet.

A gonadotropin-kezelés hatására létrejövő túlzott ovarialis válaszreakció következtében ritkán alakul ki OHSS, kivéve, ha a tüszőérés végső fázisának kiváltására hCG-t alkalmaznak. Ezenkívül a tünetegyüttes abban az esetben is súlyosabb és elhúzódóbb lehet, ha a terhesség létrejön. Ezért ovarium hyperstimulatio esetén javasolt mellőzni a hCG beadását, és azt kell tanácsolni a betegnek, hogy legalább 4 napig tartózkodjon a közösüléstől, vagy alkalmazzon barrier elvű fogamzásgátló módszert. Az OHSS gyorsan progrediálhat (24 órán belül, de akár napokig is), és súlyos állapotot okozhat. Leggyakrabban a hormonkezelés abbahagyása után jelentkezik. A terhesség alatti hormonális változások következtében az OHSS késői jelentkezése is előfordulhat. Az OHSS kialakulásának kockázata miatt a tüszőérés végső fázisának kiváltása után legalább két héten át ellenőrizni kell a betegeket.

Thromboemboliás szövődmények

Nőknél a közelmúltban lezajlott vagy éppen zajló thromboemboliás kórképek, illetve a thromboemboliás szövődmények kockázatát közismerten fokozó tényezők, például az egyéni vagy családi kórelőzmény, nagyfokú obesitas (testtömegindex >30 kg/m2) vagy thrombophilia fennállása esetén fokozott lehet a vénás vagy artériás thromboemboliás szövődmények kockázata a gonadotropin-kezelés ideje alatt vagy azt követően. A gonadotropin-kezelés tovább fokozhatja a súlyosbodás vagy az ilyen események bekövetkezésének kockázatát. Ilyen esetekben a gonadotropin-kezelés előnyeit mérlegelni kell a kockázatokkal szemben. Megjegyzendő azonban, hogy maga a terhesség és az OHSS is a thromboemboliás események fokozott kockázatával jár.

Ovarium torsio

ART során végzett kezelési ciklusok kapcsán ovarium torsióról számoltak be. Az ovarium torsio kapcsolatban állhat egyéb kockázati tényezőkkel is, mint például OHSS, terhesség, korábbi hasi műtét, a kórtörténetben szereplő ovarium torsio, korábbi vagy meglévő petefészek-ciszta és polycystás ovarium. A csökkent vérellátás okozta ovarium károsodás korai diagnózissal és azonnali detorsióval csökkenthető.

Többes terhesség

A többes terhesség a kedvezőtlen anyai és perinatalis kimenetel fokozott kockázatával jár. Asszisztált reprodukciós eljárásokkal (ART) kezelt nőknél a többes terhesség kockázata elsősorban a beültetett embriók számával és minőségével, valamint a beteg életkorával mutat összefüggést, bár ritka esetekben egyetlen embrio beültetéséből is kialakulhat ikerterhesség. A kezelés megkezdése előtt a betegeket fel kell világosítani az ikerszülés lehetséges kockázatáról.

A terhesség elvesztése

A terhesség vetélés vagy abortus következtében történő elvesztése nagyobb gyakorisággal lép fel ART céljából kontrollált ovarium stimuláción áteső betegeknél, mint természetes fogamzás után.

Méhen kívüli terhesség

A kórelőzményben szereplő méhkürt-betegség esetén fokozott a méhen kívüli terhesség kockázata, függetlenül attól, hogy a terhesség spontán, vagy a meddőség kezelése során jön létre. ART-t követően magasabbnak jelentették a méhen kívüli terhességek prevalenciáját, mint az általános populációban.

A nemi szervek daganatai

A több, különböző meddőségi kezelésben részesült nőbetegeknél a petefészek és más nemi szervek jó- és rosszindulatú daganatairól egyaránt beszámoltak. Nem tisztázott, hogy a gonadotropin-kezelés fokozza-e az említett daganatok kialakulásának kockázatát meddő nőknél.

Veleszületett fejlődési rendellenességek

ART után a veleszületett fejlődési rendellenességek előfordulása kissé magasabb lehet, mint spontán fogantatás után. Ezt a szülők jellemzőiben (például az anya életkora, a sperma tulajdonságai) fennálló különbségekkel és a többes terhességekkel magyarázzák.

Egyéb betegségek

A REKOVELLE-kezelés megkezdése előtt azokat a betegségeket is ki kell vizsgálni, amelyek esetén a terhesség ellenjavallt.

Károsodott vese- vagy májműködés

A REKOVELLE-t közepes/súlyos mértékben károsodott vese- vagy májműködésű betegeknél nem vizsgálták.

Nátrium tartalom

A REKOVELLE kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A REKOVELLE-lel interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A REKOVELLE-terápia alatt más gyógyszerekkel fennálló, klinikai szempontból jelentős kölcsönhatásokról nem számoltak be, és ilyenek nem is várhatók.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A REKOVELLE alkalmazása terhesség alatt nem javallott. A gonadotropinok klinikai alkalmazása során, kontrollált ovarium stimulációt követően nem számoltak be teratogén kockázatról. Nincsenek adatok a REKOVELLE terhes nőknél történt véletlen alkalmazásáról. Állatkísérletek során az ajánlott maximális humán adagot meghaladó REKOVELLE-adagok alkalmazásakor reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

A REKOVELLE alkalmazása szoptatás alatt nem javallott.

Termékenység

A REKOVELLE meddőség esetén történő alkalmazásra javallott (lásd 4.1 pont)

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A REKOVELLE nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A REKOVELLE-kezelés alatt leggyakrabban jelentett mellékhatások a fejfájás, kismedencei diszkomfort, OHSS, kismedencei fájdalom, hányinger, a méhfüggelékek fájdalma és fáradékonyság. E mellékhatások gyakorisága az ismételt kezelési ciklusokkal csökkenhet, amint azt klinikai vizsgálatok során megfigyelték.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbi táblázat (2. táblázat) mutatja be a pivotális vizsgálatok során REKOVELLE-lel kezelt betegeknél észlelt mellékhatásokat MedDRA szervrendszeri osztályok és a következő gyakorisági osztályozás szerint: gyakori (≥1/100 – <1/10) és nem gyakori (≥1/1000 – <1/100). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

5. táblázat: A pivotális klinikai vizsgálatok során tapasztalt mellékhatások

Szervrendszer

Gyakori

Nem gyakori

(≥1/100 – <1/10)

(≥1/1000 – <1/100)

 

Pszichiátriai kórképek

 

hangulatingadozások

 

 

 

Idegrendszeri betegségek és

fejfájás

somnolentia,

tünetek

 

szédülés

 

 

 

Emésztőrendszeri betegségek és

hányinger

hasmenés,

tünetek

 

hányás,

 

 

székrekedés,

 

 

hasi diszkomfort

 

 

 

A nemi szervekkel és az

OHSS,

hüvelyi vérzés,

emlőkkel kapcsolatos

kismedencei fájdalom,

emlőfájdalom,

betegségek és tünetek

a méhfüggelékek fájdalma,

az emlő érzékenysége

 

kismedencei diszkomfort,

 

Általános tünetek, az

fáradékonyság

 

alkalmazás helyén fellépő

 

 

reakciók

 

 

Kiválasztott mellékhatások ismertetése

Az OHSS az ovarium stimuláció természetéből adódó kockázat. Az OHSS-hoz társuló ismert gastrointestinalis tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, diszkomfort és puffadás, hányinger, hányás és hasmenés. Az ovarium torsio és a thromboemboliás események az ovarium stimulációs kezelés ismert, ritka szövődményei (lásd 4.4 pont).

Az anti-FSH antitestek képződésében megnyilvánuló immunogenitás a gonadotropin-terápia potenciális kockázata (lásd 5.1 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A túladagolás következményei nem ismertek, mindazonáltal fennáll az OHSS kialakulásának kockázata (lásd 4.4 pont).

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: nemi hormonok és a genitális rendszer modulátorai, gonadotropinok, ATC kód: G03GA10

Hatásmechanizmus

A parenteralisan adott FSH legfontosabb hatása az egyszerre több érett Graaf-tüsző kifejlődése.

A delta-follitropin rekombináns humán FSH. A delta-follitropinban található két FSH-alegység aminosavsorrendje megegyezik az endogén humán FSH aminosavsorrendjével. Mivel a delta-follitropin előállítása a PER.C6 jelű humán sejtvonalon történik, a glikozilációs profilja eltér az alfa-follitropinétól és a béta-follitropinétól.

Farmakodinámiás hatások

REKOVELLE és alfa-follitropin nemzetközi egységben kifejezve azonos adagjainak napi alkalmazását követően a patkány in vivo bioassay módszerrel (Steelman-Pohley teszt) nagyobb mértékű ovarialis válaszreakciót (vagyis ösztradiol, inhibin B és tüszőméret) figyeltek meg a betegeknél a REKOVELLE alkalmazását követően, mint alfa-follitropin adásakor. Mivel a patkány bioassay módszer emberben nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a REKOVELLE-ben található FSH hatóerejét, a REKOVELLE adagolása mikrogrammban és nem nemzetközi egységben történik.

A kinyert oocyták száma a REKOVELLE dózisával és a szérum AMH-koncentrációval párhuzamosan emelkedik. Ennek fordítottja igaz a testtömegre, vagyis minél nagyobb a testtömeg, annál kevesebb a kinyert oocyták száma (ennek csak 12 mikrogramm alatti REKOVELLE-adagok esetében van klinikai jelentősége). Az ezek alapján megállapított REKOVELLE adagolási rend a 4.2 pontban található.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Az ESTHER-1-vizsgálat egy randomizált, az értékelő számára maszkolt, kontrollos vizsgálat volt, amelyet 1326, IVF/ICSI eljáráson áteső beteg bevonásával végeztek. A vizsgálat során a

REKOVELLE egyénre szabott adagolási rendjét – amelyhez mindegyik betegnél meghatározták a napi adagot, és a stimuláció alatt mindvégig ezt a fix dózist alkalmazták dózismódosítás nélkül (lásd 4.2 pont) – hasonították össze tömeg alapján töltött alfa-follitropin alkalmazásával, amelyet az első öt nap során 11 mikrogrammos (150 NE) kezdő adagban adtak, majd a stimuláció 6. napjától a tüszőéréstől függő dózisemelést alkalmaztak GnRH-antagonista protokoll keretében. A betegek életkora legfeljebb 40 év volt, és – feltételezhetően ovulációval járó – rendszeres menstruációs ciklusaik voltak. Az 5. napon kötelezően egyetlen blastocysta transzferjét végezték el, azokat

38-40 éves nőket kivéve, akiknél két blastocysta transzferjét végezték, amennyiben nem álltak rendelkezésre jó minőségű blastocysták. A két elsődleges társvégpont az új ciklusban tapasztalt fejlődő terhességek – meghatározás szerint legalább egy intrauterin életképes foetus a transzfer után 10-11 héttel – aránya, valamint sikeres beágyazódások aránya – meghatározás szerint az életképes intrauterin magzatok számának és a beültetett blastocystáknak a hányadosa a transzfer után

10-11 héttel – volt.

Amint azt a 3. táblázat mutatja, a vizsgálat azt igazolta, hogy a fejlődő terhességek és a sikeres beágyazódások aránya tekintetében a REKOVELLE legalább annyira hatékony, mint az alfa-follitropin.

6. táblázat: A fejlődő terhességek aránya és a sikeres beágyazódások aránya az ESTHER-1-vizsgálatban

 

REKOVELLE

Alfa-follitropin

Különbség

 

egyénre szabott

 

[95%-os CI]

 

adagolásban

 

 

 

(N = 665)

(N = 661)

 

Fejlődő terhességek

30,7%

31,6%

-0,9% [-5,9%; 4,1%]

aránya

 

 

 

Sikeres beágyazódások

35,2%

35,8%

-0,6% [-6,1%; 4,8%]

aránya

 

 

 

Populáció: valamennyi randomizált és kezelésben részesült beteg

A REKOVELLE AMH alapú adagolási rendjének jelentőségét is értékelték a másodlagos végpontok,

úgymint az ovarialis válaszreakció és az OHSS kockázatának kezelése.

A teljes vizsgálati populációban a kinyert oocyták átlagos száma 10,0 ± 5,6 volt az egyénre szabott adagolási rend szerint alkalmazott REKOVELLE (N = 636) mellett, és 10,4 ± 6,5 az alfa-follitropin (N = 643) mellett, amelyet 150 NE kezdő dózisban alkalmaztak, majd adagját módosították.

Azoknál a betegeknél, akiknél az AMH szintje 15 pmol/l vagy magasabb volt, a REKOVELLE

(N = 355), illetve az alfa-follitropin (N = 353) alkalmazása mellett sorrendben a következő ovarialis válaszreakciókat tapasztalták: kinyert oocyták átlagos száma 11,6 ± 5,9 és 13,3 ± 6,9, és a 20 vagy több oocytával rendelkező betegek aránya 10,1% (36/355) és 15,6% (55/353).

Polycystás ovariumú, ovuláló betegeknél a korai középsúlyos/súlyos OHSS, és/vagy a korai OHSS miatti megelőző beavatkozások előfordulási gyakorisága 7,7% volt a REKOVELLE-kezelés alkalmazásakor, és 26,7% az alfa-follitropin mellett.

Biztonságosság – immunogenitás

Meghatározták az anti-FSH antitest-titert az adag beadása előtt és után azoknál a betegeknél, akik legfeljebb három, ismételt REKOVELLE kezelési cikluson estek át (az ESTHER-1-vizsgálatban 665 betegnél az 1. ciklusban, valamint az ESTHER-2-vizsgálatban 252 betegnél a 2. ciklusban és 95 betegnél a 3. ciklusban). A REKOVELLE-lel végzett kezelést követően az anti-FSH antitestek előfordulásának gyakorisága 1,1% volt az 1. ciklusban, 1,08% a 2. ciklusban, és 1,1% a 3. ciklusban.

Ezek az előfordulási gyakoriságok hasonlóak voltak az 1. ciklusban megkezdett REKOVELLE-expozíció előtt már eleve fennálló anti-FSH antitest pozitivitás előfordulási gyakoriságához, ami 1,4% volt, valamint az alfa-follitropin-kezelés utáni anti-FSH antitest pozitivitás előfordulási gyakoriságához is. Az antitest-titer az anti-FSH antitestekkel rendelkező valamennyi betegnél a kimutathatósági határ alatti vagy nagyon alacsony volt, és nem rendelkezett neutralizáló hatással. A REKOVELLE-lel végzett ismételt kezelés az eleve fennálló, vagy a kezelés által indukált anti-FSH antitestekkel rendelkező betegeknél nem növelte az antitest-titert, nem járt csökkent ovarialis válaszreakcióval, és nem idézett elő az immunrendszerrel összefüggő nemkívánatos eseményeket.

A REKOVELLE hosszú GnRH-agonista protokoll keretében történő alkalmazásával kapcsolatban nincs klinikai vizsgálatból származó tapasztalat.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A delta-follitropin farmakokinetikai profilját egészséges női vizsgálati alanyoknál, valamint IVF/ICS céljából kontrollált ovarium stimuláción áteső betegeknél vizsgálták. A REKOVELLE naponta ismételt subcutan alkalmazást követően 6-7 napon belül éri el a dinamikus egyensúlyi állapotot, amit az első adag után mért koncentrációhoz képest háromszor magasabb koncentráció jellemez. A keringő delta-follitropin-koncentráció fordítottan arányos a testtömeggel, ami alátámasztja a testtömeg alapján történő, egyénre szabott adagolást. A delta-follitropin nagyobb expozícióhoz vezet, mint az alfa-follitropin.

Felszívódás

A REKOVELLE napi subcutan alkalmazása után a maximális szérumkoncentráció eléréséig eltelő idő

10 óra. Az abszolút biohasznosulás körülbelül 64%.

Eloszlás

A látszólagos eloszlási térfogat subcutan beadás után körülbelül 25 l, az eloszlási térfogat pedig intravénás beadás után dinamikus egyensúlyi állapotban 9 l. A terápiás dózistartományon belül a delta-follitropin-expozíció dózisarányosan növekszik.

Elimináció

Subcutan beadást követően a delta-follitropin látszólagos clearance-értéke 0,6 l/óra, míg intravénás beadás után clearance-értéke 0,3 l/óra. Egyszeri adag subcutan beadása után a terminális felezési idő

40 óra, ismételt subcutan alkalmazást követően pedig 28 óra. A delta-follitropin látszólagos clearance-e ismételt subcutan alkalmazást követően alacsony, 0,6 l/óra, ami magas expozíciót eredményez. A delta-follitropin eliminációja várhatóan az egyéb follitropinokéhoz hasonlóan, vagyis főként a vesén keresztül történik. A delta-follitropin változatlan formában, vizelettel kiválasztott frakcióját 9%-osra becsülték.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási és lokális tolerancia – vizsgálatokból származó nem-klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. A delta-follitropin túladagolása az ismert farmakológiai hatásokat vagy a farmakológiai hatások intenzívebb formáit eredményezte. A delta-follitropin az emberben ajánlott maximális dózist meghaladó, napi

0,8 mikrogramm/kg-os vagy magasabb adagban alkalmazva patkányoknál károsan befolyásolta a termékenységet és a korai embrionális fejlődést. A REKOVELLE klinikai alkalmazására nézve ezek az eredmények korlátozott jelentőséggel bírnak.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Fenol

Poliszorbát 20

L-metionin

Nátrium-szulfát-dekahidrát

Dinátrium-foszfát-dodekahidrát

Foszforsav, tömény (a pH beállításához)

Nátrium-hidroxid (a pH beállításához)

Injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.

A használat megkezdése után: 25°C-os vagy alacsonyabb hőmérsékleten történő tárolás esetén 28 nap.

6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2°C – 8°C) tárolandó. Nem fagyasztható!

Használat előtt a fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

A REKOVELLE kivehető a hűtőszekrényből, és ismételt hűtés nélkül 25°C-on vagy alacsonyabb hőmérsékleten tárolható legfeljebb 3 hónapig, az első használat utáni időszakot is beleértve. Ezután meg kell semmisíteni.

A gyógyszer első használat utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

REKOVELLE 12 mikrogramm/0,36 ml oldatos injekció

3 ml-es többadagos patronban (I. típusú üveg), dugattyúval (halobutil gumi) és betétes (gumi), rollnizott kupakkal (alumínium). 0,36 ml-t tartalmaz patrononként.

1 db előretöltött injekciós tollat és 3 db injekciós tűt (rozsdamentes acél) tartalmazó kiszerelés. REKOVELLE 36 mikrogramm/1,08 ml oldatos injekció

3 ml-es többadagos patronban (I. típusú üveg), dugattyúval (halobutil gumi) és betétes (gumi), rollnizott kupakkal (alumínium). 1,08 ml-t tartalmaz patrononként.

1 db előretöltött injekciós tollat és 6 db injekciós tűt (rozsdamentes acél) tartalmazó kiszerelés. REKOVELLE 72 mikrogramm/2,16 ml oldatos injekció

3 ml-es többadagos patronban (I. típusú üveg), dugattyúval (halobutil gumi) és betétes (gumi), rollnizott kupakkal (alumínium). 2,16 ml-t tartalmaz patrononként.

1 db előretöltött injekciós tollat és 9 db injekciós tűt (rozsdamentes acél) tartalmazó kiszerelés.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Nem szabad beadni az oldatot, ha részecskéket tartalmaz, vagy nem tiszta.

A toll alkalmazására vonatkozó utasításokat feltétlenül be kell tartani. A használt tűket az injekció beadása után azonnal ki kell dobni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Ferring Pharmaceuticals A/S

Kay Fiskers Plads 11

2300 Copenhagen S

Dánia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/16/1150/004

EU/1/16/1150/005

EU/1/16/1150/006

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ

KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2016. december 12.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

Megjegyzések

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
  • Segítség
  • Get it on Google Play
  • Névjegy
  • Info on site by:

  • Presented by RXed.eu

  • 27558

    receptköteles gyógyszerek listája